Értelmiség-paradigmák vizsgálata

Értelmiség-paradigmák vizsgálata

Az Új Nemzeti Kiválóság Program keretében elnyert hallgatói kutatói ösztöndíjjal* lehetőségem nyílt a mai magyar értelmiség-kép kutatására, méghozzá oly módon, hogy online felmérés segítségével az értelmiség képzéshelyeinek, a magyar felsőoktatási intézményeknek a hallgatóit, oktatóit és alkalmazottait szólaltattam meg a témával kapcsolatosan.

A Magyarországon államilag elismert 63 felsőoktatási intézmény mindegyikével felvettem a kapcsolatot, ebből összesen 17 visszajelzés érkezett. A projekt által megkeresett célcsoporttal anonim kérdőíves felmérés útján léptem kapcsolatba, a kérdőív terjesztése a megkeresett felsőoktatási intézmények belső kommunikációs csatornáin történt, így a kérdőívet elsősorban a kutatást segítő felsőoktatási intézmények hallgatói, oktatói és alkalmazottai töltötték ki, összesen 856-an, mindezt úgy, hogy a kérdőívre 2672 kattintás érkezett.

A kérdőívet kitöltő 856 fő statisztikailag értékelhető adatokkal szolgál a kelet-magyarországi régió értelmiségi képéről és önképéről, abból a tényből kifolyólag, hogy a Miskolci Egyetem és a Nyíregyházi Egyetem kitöltői adják a kérdőívet kitöltő hallgatók közel 80 százalékát, ami régiós megoszlásban azt jelenti, hogy a felmérés eredményei Kelet-Magyarországra nézve pontosabb eredményekkel szolgálnak, mint országos szinten.

Az idei kutatást megelőző bölcsész-felmérés csupán teoretikus előzményét képezi ennek a felmérésnek, hiszen láttuk, hogy a mostani kitöltők nem köthetőek egyetlen egyetemhez, karhoz és tudományterülethez sem általában, magas a szórás a szakok szerinti, és a felsőoktatási intézményekben tanulók tanulmányainak kezdete szerinti megoszlásban, így ennek a kérdőívnek az eredményei sok esetben teljesen más eredményeket hoztak, mint az egy évvel ezelőttié.

Azt látható, hogy a kitöltők bázisát elsősorban a kelet-magyarországi régióban élők és az itt tanulók alkotják, egyúttal pedig megfigyelhető a Budapesten élők alacsony száma. Leszögezhető, hogy az ebben a régióban élőknek ne lenne egy sajátos, ugyanakkor határozott képe az értelmiségi létről, cselekvésről és feladatokról.

Mivel a kitöltők nagyrésze önmagát is értelmiséginek vallja, ezért az értelmiség-képen túl a válaszok egyfajta értelmiségi-önképet is meghatároznak. Elmondható, hogy a kitöltők többségének véleménye az, hogy értelmiségiként elsősorban a tudományosan képzett szakértők léphetnek fel, akik saját közösségüknek időszerű problémáinak megoldása érdekében harcolnak, legfőbb jellemzőik pedig a szakértelem és műveltség, feladatuknak pedig a kultúra értékeinek megőrzése.

A legtöbb válaszadó továbbá úgy gondolja, hogy manapság az értelmiségi szerep elsősorban a munkahelyen, munkakapcsolatokban érvényesülhet. Azt is elmondhatjuk, hogy a kitöltők szerint az értelmiség elsődleges feladata a társadalom tagjaival való párbeszéd, amely megszabja konkrét teendőit, illetve ezek a teendők a társadalom tagjaival való párbeszédben kristályosodnak ki. Abban a kitöltők 98 százaléka egyetért, hogy az értelmiségnek párbeszédbe kell bocsátkoznia a különböző társadalmi csoportokkal is.

A kitöltők 79 százaléka szerint az értelmiségi létet meghatározza a világ dolgaihoz való tevékeny hozzájárulás igénye, amely eredmény az értelmiség aktív, a társadalmi problémákban érintett és ez ellen tenni akaró értelmiség-képét állítja elénk.

Az eredmények láttán az is rögtön feltűnik, hogy a magyarországi és a kelet-európai adatok rendkívül hasonlóak egymáshoz a kitöltők véleménye alapján, ugyanakkor Magyarországon az értelmiség társadalmi elfogadottsága a vizsgált területek között messze a legalacsonyabb. Magyarországon a kitöltők többsége szerint a társadalom leginkább közömbösen viszonyul az értelmiséghez, ez az eredmény pedig rokonságot mutat az euro-atlanti világon kívüli területekkel.

Elmondható, hogy minden nehézség ellenére a kitöltők, akik nagy számban képviselik a kelet-magyarországi régió értelmiségét, határozottan kiállnak amellett, hogy az értelmiséget meghatározza a világ dolgaihoz való tevékeny hozzájárulás igénye és a tenni akarás a társadalmat sújtó problémákkal szemben, még akkor is, ha ezt a harcukat a társadalom többi tagja gyakran hátráltatja. Elmondhatjuk, hogy a Kelet-Magyarországon élő értelmiségiek sem mondanak le véleményük hangoztatásáról, tevékeny közösségi létezés jellemzi őket, céljuk pedig a társadalom felemelése és jobbítása.

Részletek: www.ertelmiseg-paradigmak.hu

Dienes Viktor

* https://encrypted-tbn0.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcRoIanO4yn2DynArCH6WffQi9qi7wLt-NWiiaJmiEGIzA64rS2S7A  AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK MINISZTÉRIUMA ÚNKP-17-2 KÓDSZÁMÚ ÚJ NEMZETI KIVÁLÓSÁG PROGRAMJÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT.