A szabad bölcsészet szak felépítése:

A szabad bölcsészet szakon a hallgatóknak 120 kreditet kell teljesíteniük, melyek az alábbiakból állnak össze:

1.     Alapozó tárgyak (36 kredit)

2.     Választott szakirány (50 kredit)

3.     Szakdolgozati szeminárium és a szakdolgozat (3 kredit)

4.     Egyéb stúdiumok (31 kredit)

 

Az alapozó tárgyak minden hallgató számára kötelezőek!

Szakirányt a hallgatók a harmadik félévtől vesznek fel. Egy szakirányra maximum az évfolyam 40 százalékát vesszük fel. Ha ennél többen jelentkeznek, a jelentkezők között a tanulmányi átlag alapján szelektálunk. A szakirányok tárgyai között vannak az adott szakirányon kötelező és választható tantárgyak.

A válaszható szakirányok: Esztétika, Etika, Filozófia, Kommunikáció- és médiatudomány.

A szakdolgozati szeminárium és a szakdolgozat minden hallgató számára kötelezőek. Ezeket a hallgatók az utolsó félévben teljesítik.

Az egyéb stúdium kategóriába tartozó tárgyak mind választhatóak.

Figyelmeztetés: több szakirányon nem hirdetünk meg annyi tantárgyat, amennyiből (a szakirány 50 kreditje felett) 31 további kredit szerezhető. Ezért a szakirány választása nem jelenti azt, hogy a hallgatónak a harmadik félévtől kezdve kizárólag választott szakirányának tárgyait kell hallgatnia. Ha ezt teszi, félő, hogy nem szerzi meg a szükséges 31 kreditet.

Szakirányok indítása:

A levelező tagozaton az évfolyam létszámától és érdeklődésétől függ, hogy milyen szakirányokat indítunk. Alapesetben (kb. 10 fő esetén) két szakirányt indítunk, a hallgatók érdeklődésétől függ, hogy melyek lesznek azok. Nagyobb létszámú évfolyamnál (15 fő felett) egy harmadik szakirányt is indítunk. Kis létszámú, vagy meglehetősen egységes érdeklődésú évfolyamoknál csak egyetlen szakirány indul.

A tantervi táblázatok használata és értelmezése:

Mivel a szabad bölcsészet szakon a hallgatók tanrendje választott szakirányuktól függ, a tantervet kétszer 6 db táblázat tartalmazza. Van 6 előtanulmányi rend és 6 mintatanterv. Az előtanulmányi rend a tantárgyak listája. A mintatanterv félévekre lebontott tanmenet, amelynek követésével a hallgatók viszonylag egyenletes terhelés mellett elvégezhetik a szakot.

A hat tanterv a következő: általános szabad bölcsész tanterv, esztétika, etika, filozófia, kommunikáció- és médiatudomány, vallástudomány szakirányok tantervei.

Az előtanulmányi rendek tartalma a következő:

Általános szabad bölcsész előtanulmányi rend:
– alapozó tárgyak
– szakiránytól független tárgyak
– szakdolgozati szeminárium és szakdolgozat

Szakirányos előtanulmányi rend:
– az adott szakirány kötelező tárgyai
– az adott szakirány választható tárgyai.

A mintatantervek tartalma:

Általános szabad bölcsész mintatanterv:
– alapozó tárgyak.
– szakdolgozati szeminárium és szakdolgozat.

Szakirányos mintatanterv:
– a szakirány kötelező tárgyai.
– a szakirány választható tárgyainak helye és száma.
– szakdolgozati szeminárium és szakdolgozat.

Jóllehet szakirányt csak a harmadik félévben lehet választani és felvenni, a szakirányos mintatantervek a második félévtől kezdődnek, hiszen ebben a félévben már felvehetők a szakirányok kötelező órái.

Figyelmeztetések: A mintatantervek semmilyen formában nem tartalmazzák az egyéb stúdiumok kategóriájába eső tantárgyakat. Ezért ha valaki csak a mintatantervnek megfelelően vesz fel kurzusokat, és további kurzusokat nem vesz fel, nem lesz meg a szak elvégzéséhez szükséges kreditje. Ezért a mintatanterveken szereplő kurzuson annyi kurzust kell felvinni, hogy e kurzusokkal és a szakon kívüli minorokon vagy specializációkon felvett kurzusokkal a hallgató félévenként 30 kreditet gyűjtsön!

A szakirányokon belül nincs annyi választható kurzus, hogy az egyéb stúdiumokat kizárólag a választott szakirány további kurzusainak felvételével abszolválni lehessen. Ezért más szakirányok kurzusaiból is fel kell venni!

A félév elején a tantárgyfelvétel alapesetben – amikor a hallgató a mintatantervet követi – a következőképpen történik:

1. A hallgató felveszi az adott félévhez rendelt általános szabad bölcsész tárgyakat.
2. A hallgató felveszi választott szakirányának adott félévhez rendelt, kötelező tárgyait.
3. A hallgató felveszi választott szakirányának választható tárgyait. Első lépésben megállapítja, hogy az adott félévben hány választható tárgyat kell felvennie. Második lépésben azonosítja, hogy a választható tantárgyak közül az adott félévben melyek vannak meghirdetve. Harmadik lépésben felveszi azokat a tárgyakat, amelyek érdeklik.
4. A hallgató felveszi az egyéb stúdiumok kategóriájába tartozó tárgyakat.
5. Az utolsó félévben felveszi a szakdolgozati szemináriumot.

Amikor a hallgató még nem választott szakirányt, két szempontot érdemes tekintetbe venni. Először is, tanácsos felvenni annak a szakiránynak a tárgyait, melyre jelentkezni akar. Ha két szakirányon is gondolkodik, mindkét szakirány tárgyait érdemes felvennie. Másodszor érdemes minél több szakirányba belekóstolni, hogy a kellő információk birtokában választhasson majd szakirányt. Éppen ezért azt javasoljuk, hogy szakiránytól független tantárgyakat csak a szakirány felvétele után, vagyis a harmadik félévtől kezdődően vegyen fel.

A mintatantervet nem kötelező követni. A hallgatóknak azonban arra kell törekedniük, hogy a mintatanterv adott félévében szereplő szakirányos kötelező tárgyakat teljesítsék: az előadásokból minimum aláírást, a szemináriumokból osztályzatot szerezzenek. Ezeket az órákat ugyanis csak minden negyedik félévben hirdetjük meg, ezért nem teljesítésük azzal járhat, hogy a hallgatónak nem sikerül tanulmányait hat félév alatt lezárnia!

A tanórák meghirdetési rendje:

Az általánosan kötelező órákat minden év megfelelő félévében meghirdetjük:
– a 100-as és 300-as kódúakat minden ősszel.
– a 200-as, 400-as és 600-as kódúkat minden tavasszal.

A szakirányok kötelező óráit a következő rend szerint hirdetjük meg:
– 200-as és 600-as: páros év tavasz.
– 300-as: páros év ősz.
– 400-as: páratlan év tavasz.
– 500-as: páratlan év ősz.

A nagyobb létszámú szakirányok esetében a meghirdetési ciklikus nem kétéves, hanem egyéves, vagyis a 200-as, a 400-as és a 600-as kurzusokat minden tavasszal, a 300-as és az 500-as kurzusokat minden ősszel meghirdetjük.

A választható tantárgyakat minimum négy félévente, de általában évente egyszer meghirdetjük. A népszerűbb tantárgyakat, illetve azokat, amelyekből többet is fel kell venni, minden félévben meghirdetjük.

A vizsgával végződő tantárgyakat tanóra nélkül minden félévben meghirdetjük. Ezek az úgynevezett CV-s kurzusok, melyekből az adott félévben csak vizsgázni lehet, s csak azok vizsgázhatnak, akik megszerezték az aláírást.

A minort lezáró szigorlat illetve záróvizsga minden félévben letehető!

A kódrendszer:

A tantervi táblázatokban 9, az adott félévre vonatkozó órameghirdetésekben 9-11 karakterből álló kód szerepel. A különbség oka a következő. A táblázatok 9 karakteres kódjai a tantervi követelményeket, míg az órameghirdetésben szereplő 9-11 karakteres kódok az adott követelmény teljesítésére alkalmas konkrét kurzusokat azonosítják. Az órameghirdetésekben akkor szerepel a tantervi táblázatokéval egyező 9 karakteres kód, ha az adott tantervi követelmény csak egyetlen kurzussal teljesíthető. Ebben az esetben a tantervi követelmény egybeesik egy konkrét kurzussal.

Szintén 11 karakteres a szakdolgozati szeminárium kódja. Ezt ugyan a hallgató csak egyszer teljesíti, de mivel ezt a kurzust témavezetőjénél kell felvennie, ezért különbséget kell tenni a tantárgyhoz tartozó egyes kurzusok között.

Az egyes karakterek szerepét lássuk egy konkrét példán:

1.	2.	3.	4.	5.	6.	7.	8.	9.	10.	11.
B	T	S	B	N	0	0	3	S	0	1
bölcsészkar		szabad bölcsészet szak		nappali tagozat	a félév kódja			tantárgy hovatar-tozása
minden tantárgy esetében ugyanaz					a tantárgy tantervi azonosítója				a kurzus azonosítója

A 6. karakter azt jelzi, hogy a mintatantervben az adott tantárgy hányadik félévhez van rendelve. E szám azonban mást jelent az általánosan kötelező tárgyak és a szakirányos tárgyak esetében.

Az általánosan kötelező tantárgyak esetében a félév sorszámát jelenti.

A szakirányok kötelező tantárgyai esetében azon naptári éveket és féléveket jelöli, melyekben e tantárgyak meghirdetésre kerülnek, mint feljebb a meghirdetési rendben. Ha a 6. karakter 0, akkor az illető tantárgy nincs egy adott megadott félévhez rendelve. Ilyenek a választható tárgyak.

A 9. karakternél a betűk jelentése:
– A = általánosan kötelező tantárgy
– S = esztétika szakirány
– T = etika szakirány
– F = filozófia szakirány
– K = kommunikáció- és médiatudomány szakirány
– V = vallástudomány szakirány
– N = szakiránytól független tárgy

A minorok felépítése:

A minor 50 kredites képzési program, mely bármilyen alapszakról felvehető. A szabad bölcsész szakon meghirdetett minorok megfelelnek a szakirányoknak, tehát négy minor van: Esztétika, Etika, Filozófia, Kommunikáció- és médiatudomány.

Minort a harmadik félévben lehet felvenni. Túljelentkezés esetén a jelentkezők között a tanulmányi átlag és/vagy felvételi beszélgetés alapján szelektálunk.

A minorok némiképp eltérnek a szabad bölcsészet szak szakirányaitól:
– A szakirányokhoz tartozó bevezető tárgyak, melyek a szabad bölcsészet szakon az alapozó szakaszba taroznak, részei a minornak.
– A szakirány bizonyos kötelező tantárgyai a minorban választhatóak.
– A választható tárgyak közül a minorban valamivel kevesebbet kell teljesíteni.
– A minorban nincs szakdolgozati szeminárium és szakdolgozat sem kell írni. A minor ehelyett szigorlattal zárul.

A minorok tantervi táblázatai, az órák meghirdetési rendje és a kódrendszer:

Minden minorhoz tartozik egy előtanulmányi rend és egy mintatanterv. Az előtanulmányi rend a tantárgyak listája. A mintatanterv félévekre lebontott tanmenet, amelynek követésével a hallgatók viszonylag egyenletes terhelés mellett elvégezhetik a minort.

A minor előtanulmányi rendjének tartalma:
– kötelező tárgyak.
– válaszható tárgyak.
– szakdolgozati tárgyak.

A minor mintatantervének tartalma:
– kötelező tárgyak.
– választható tárgyak helye és száma.
– szakdolgozati tárgyak.

Fontos figyelmeztetés: annyi választható kurzust kell felvenni, hogy az a kötelező kurzusok és a szigorlat révén megszerzett krediteket legalább 50-re egészítse ki. A mintatantervbe annyi választható tárgyat építettünk be, amely általában elég erre a célra. Ha azonban a hallgató alacsony kreditszámú választható tantárgyakat vesz fel, előfordulhat, hogy a mintatantervben szereplőnél több választható tárgyra lesz szüksége. A krediteket, és nem a tantárgyakat kell számolni!

A félév elején a tantárgyfelvétel alapesetben – amikor a hallgató a mintatantervet követi – a következőképpen történik.

A mintatantervet nem kötelező követni. A hallgatóknak azonban arra kell törekedniük, hogy a mintatanterv adott félévében szereplő szakirányos kötelező tárgyakat teljesítsék: az előadásokból minimum aláírást, a szemináriumokból osztályzatot szerezzenek. Ezeket az órákat ugyanis csak minden negyedik félévben hirdetjük meg, ezért nem teljesítésük azzal járhat, hogy a hallgatónak nem sikerül tanulmányait hat félév alatt lezárnia.

A minorok hallgatói ugyanazokat az órákat látogatják, mint a szabad bölcsészet szakos hallgatók. Az órák meghirdetési rendje ugyanaz!

A minorok tantárgyait ugyanazokon a kódokon hirdetjük meg, mint szabad bölcsészet szak tantárgyait.

A további 60 kredit és a második szabad bölcsészet szakirány:

A diploma megszerzéséhez a szabad bölcsészet szak 120 kreditjén felül további 60 kreditet kell teljesíteni.

A elem	B elem
120 kredit	50 kredit	10 kredit
Első szabad bölcsész szakirány.	Egy másik szabad bölcsész szakirány vagy egy másik szak minorja, specializációja.	Tanárképző modul vagy tetszőleges szak, tetszőleges tárgyai.

Mint látható, a szabad bölcsészet szak mellett a hallgatóknak teljesíteniük kell valamilyen másik 50 kredites programot. Ha ezt egy másik szak hirdeti meg, annak tartalmát az illető szak tanterve tartalmazzak. Azonban megengedhető az is, hogy a hallgató egy további ún. második szakirányt is felvegyen. A második szakirány abban különbözik az első szakiránytól, hogy másként végződik!

“Első” szakirány	“Második” szakirány
–         Szakdolgozati szeminárium	–         Szigorlat
–         Szakdolgozat
–         Záróvizsga

Vagyis a két szabad bölcsészet szakirányt választó hallgató csak az első szakirányán vesz fel szakdolgozati szemináriumot, ír szakdolgozatot és tesz záróvizsgát. Második szakirányán ehelyett szigorlatot tesz!

Az a hallgató, aki két szabad bölcsészet szakirányt vesz fel, az ötödik félévben dönt arról, hogy melyik szakiránya az első és melyik a második. Ebben a félévben kell ugyanis szakdolgozati témát választani. A hallgatónak az a szakiránya lesz az első szakirány, amelyből szakdolgozati témát választ.