A szabad bölcsészet szak szakirányokból áll. A szabad bölcsész hallgató ténylegesen valamelyik szakirányon, esetleg kettőn folytatja tanulmányait. Ha két szakirányt végez, akkor megkülönböztetjük az „első” és a „második” szakirányt. E megkülönböztetésnek a tanulmányok befejezésénél van jelentősége. A tanulmányoknak minden esetben van valamilyen összegző lezárása, de csak az egyik szakirányból kell szakdolgozatot írni. Az számít „első” szakiránynak, amiből a hallgató szakdolgozatot készít. Ezt legkésőbb a harmadik év elején kell eldönteni.

A szabad bölcsész diploma megszerzéséhez 180 kreditet kell teljesíteni. Két elemből (A és B) tevődik össze, a második (B) elem ismét kettőből.

A elem	B elem
120 kredit	50 kredit	10 kredit
Első szabad bölcsész szakirány.	Egy másik szabad bölcsész szakirány vagy egy másik szak minorja, specializációja.	Tanárképző modul vagy tetszőleges szak, tetszőleges tárgyai.

 

Az „A” elem összetevői:

1.     Alapozó tárgyak (36 kredit)

2.     Választott szakirány (50 kredit)

3.     Szakdolgozati szeminárium és a szakdolgozat (3 kredit)

4.     Egyéb stúdiumok (31 kredit)

1. Az alapozó tárgyak minden hallgató számára kötelezőek.

2. Választott szakirányt a hallgatók a harmadik félévtől vesznek fel.

A válaszható szakirányok: Esztétika, Etika, Filozófia, Kommunikáció- és médiatudomány.

Fontos megjegyezni, hogy a szakirányok csak megfelelő számú jelentkező mellett indulnak.

3. Szakdolgozati szeminárium és a szakdolgozat minden hallgató számára kötelezőek. Ezek az utolsó félévben teljesítendők.

4. Az egyéb stúdium kategóriába tartozó tárgyak szabadon választhatóak. E kategóriában felvehetők többek között a választott szakirányban meghirdetett szabadon választható tárgyak, valamely más szakirány tárgyai és szakiránytól független szabad bölcsész tárgyak is.

A „B” elem összetevői:

A két szakirány abban különbözik egymástól, hogy másként végződnek.

50 kredit	10 kredit
Egy másik szabad bölcsész szakirány vagy egy másik szak minorja, specializációja.	Tanárképző modul vagy tetszőleges szak, tetszőleges tárgyai.

 

Az “első” és “második” szakirány:

“Első” szakirány	“Második” szakirány
–         Szakdolgozati szeminárium	–         Szigorlat
–         Szakdolgozat
–         Záróvizsga

Vagyis a két szabad bölcsészet szakirányt választó hallgató csak az “első” szakirányán vesz fel szakdolgozati szemináriumot, ír szakdolgozatot és tesz záróvizsgát. A “második” szakirányán ehelyett szigorlatot tesz. Mivel a második szakirányon teljesítendő szigorlat 6 kreditjével az első szakirányon csak a 3 kredites szakdolgozati szeminárium áll szemben, ezért az első szakirányán a hallgatónak eggyel több tantárgyat kell felvennie.

Az a hallgató, aki két szabad bölcsészet szakirányt vesz fel, az ötödik félévben dönt arról, hogy melyik szakiránya az első és melyik a második. Ebben a félévben kell ugyanis szakdolgozati témát választani. Az a szakiránya lesz az első szakirány, amelyből szakdolgozatot készít.

A szakirányválasztás szempontjai:

1. Érdeklődés – Az első évben bemutatkozik a teljes szabad bölcsész szak. Ekkor mindenki képet alkothat a szakirányok tartalmáról, és eldöntheti, melyik esik a már meglévő érdeklődési körébe, illetve melyik keltette fel az érdeklődését.

2. Teljes értékű egyetemi diploma – A piacképes diplomát adó, teljes értékű egyetemi képzés 5 éves. Ezért érdemes olyan szakirányt választani, aminek a 3 éves BA után van MA folytatása a Miskolci Egyetemen.

3. Munkahely, társadalmi igény – A szabad bölcsész szak alapvetően nem szakképzettséget nyújt (mint pl. az orvosi, jogi, műszaki, gazdasági stb. képzés), hanem széleskörű megalapozást a társadalmi munkamegosztás legkülönbözőbb területei számára. Ennek alapján  az a szakirány a legígéretesebb, amely a legszélesebb és legmélyebb megalapozást adja (vagyis a legkevésbé speciális); ez a filozófia. A többi szakirány (etika, esztétika, kommunikáció) valamivel szűkebb, de még mindig rugalmasan általános. A szabad bölcsész szakon megszerezhető biztos intellektuális alapokkal, kulturális tájékozottsággal rendelkező, a tanulmányai során rugalmas, befogadásra képes, tanulékony értelemre szert tevő értelmiségi mindig keresett volt és lesz a társadalmi élet magasabb szellemi képességeket igénylő humán-szellemi-kulturális-igazgatási területein.

Minor választás más szakon:

Ha a szabad bölcsész szakos hallgató nem választ „második” szabad bölcsész szakot, akkor el kell végeznie egy minort egy másik szakon, mert csak ekkor tudja megszerezni a diplomához szükséges számú kreditet. Az egyetemi szakok minden évben meghirdetnek minorokat. Aki minort akar választani, annak a kari illetve intézeti honlapokon kell tájékozódnia vagy személyesen kell érdeklődnie.

Bár a hallgató saját belátása és szabad döntése, hogy választ-e más szakon indított minort, de a szabad bölcsészet sajátosságából ez nem következik. A szabad bölcsészet szakon ugyanis két szakirányt is lehet végezni, és ez elegendő a diplomához. Alapesetben tehát a szabad bölcsész hallgató nem szorul rá más szak minorjára. Mindazonáltal megteheti, hogy egy szabad bölcsész szakirány mellé egy másik szakon indított minort választ. Azonban ekkor is mérlegelni kell a teljes értékűség szempontját, azaz olyan minort érdemes választani, aminek van MA folytatása. Mindenesetre azt javasoljuk, hogy minort csak az válasszon, aki alaposan felmérte a szabad bölcsészet összes kínálatát, továbbtanulási és elhelyezkedési lehetőségét, továbbá valódi érdeklődés munkál benne a választani kívánt minor iránt, és annak is megfontolta a kifutási lehetőségeit.