BTSBN200S – Esztétikatörténet I.

1.       Platón a művészetekről és a művészekről ; művészet, erkölcs és politika viszonya
2.       Platón a mimésziszről ; a mimészisz különféle értelmezési lehetőségei
3.       Platón  Eroszról és a Szépről
4.       Arisztotelész a mimésziszről; vitája Platónnal
5.       Arisztotelész tragédiaelmélete ; a tragédia és többi műfaj
6.       Arisztotelész a katharsziszról ; a katharszisz különféle értelmezési lehetőségei
7.       Plótinosz a Szépről
8.       Agoston a szépről és a művészetekről
9.       Ficino Lakoma-kommentárja
10.   Leonardo a művészetekről

BTSBN300S – Esztétikatörténet II.

1.       Addison az esztétikai élményről, és az esztétikai minőségek fajtáiról, Addison: A képzelet gyönyörei (in Kisbali L. szerk. Az esztétika forrásvidéke, Pécs: Janus 1987/1. sz.)
2.       Hume az ízlés természetéről és mércéjéről, Hume: A jó ízlésről (in Összes esszéi I., Budapest: Atlantisz 1992)
3.       Burke fenséges fogalma. Burke: Filozófiai vizsgálódás a fenségesről és a szépről való fogalmunk eredetéről (in Péter Á. szerk.: Angol romantika, Budapest: Kijárat, 2003)
4.       Diderot viszonylat fogalma, Diderot: Értekezés a festőművészetről; (in Kis T. szerk.: Esztétikai olvasókönyv, Budapest: Kossuth 1976); Diderot: A szépről (Holmi 1992/9. sz.)
5.       Winckelmann klasszicista értelmezése a görög képzőművészetről, Winckelmann: Megjegyzések a görög műalkotások szemléléséről; Gondolatok a görög műalkotások utánzásáról a festészetben és a szobrászatban (in Művészeti írások, Budapest: Helikon 1978)
6.       Lessing Laokoón értelmezése, a képzőművészeti és az irodalmi ábrázolás különbségei, Lessing: Laokoón (in Laokoón – Hamburgi dramaturgia, Budapest: Fekete Sas 1999)
7.       Goethe Laokoón értelmezése, Goethe: A Laokoón-szobor (in Irodalmi és művészeti írások, Budapest: Európa 1985)
8.       Kant: az ízlésítélet mozzanatai, Kant: az ízlésítélet mozzanatai Kant „A szép analitikája” (in Az ítélőerő kritikája, 1. rész, „Az esztétikai ítélőerő kritikája, 1. könyv, „A szép analitikája”, §§. 1-22. Szeged: Ictus, 1997
9.       Kant: az ízlésítélet dedukciója, Kant: az ízlésítélet dedukciója Kant: „A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója” (in Az ítélőerő kritikája, 1. rész, „Az esztétikai ítélőerő kritikája, 2. könyv, „A tiszta esztétikai ítéletek dedukciója”, §§. 33-54. Szeged: Ictus, 1997.

BTSBN400S – Esztétikatörténet III.

1.       Schiller az esztétikai nevelésről, Schiller, F.: Levelek az esztétikai nevelésről, 12-20. és 26-27. levél. In Művészet– és történelemfilozófiai írások. Budapest: Atlantisz 2005.
2.       Schelling művészetfilozófiája: transzcendentális filozófia és a művészet kitüntetett szerepe a filozófiában, Schelling, F. W. J.: A transzcendentális idealizmus rendszere. Budapest: Gondolat 1983, 35-51; 384-410.
3.       Friedrich Schlegel korai nézetei a görög költészetről. Schlegel, F.: A görög költészet tanulmányozásáról. In Schlegel, A. W. – Schlegel, F.: Válogatott esztétikai írások. Budapest: Gondolat 1980, 121-189.
4.       August Wilhelm Schlegel: művészetelmélet és művészettörténet viszonya, Schlegel, A. W.: Előadások a szépirodalomról és a szépművészetekről. A szépművészet és a széptudomány elmélete. In Schlegel, A. W. – Schlegel, F.: Válogatott esztétikai írások. Budapest: Gondolat 1980, 515-550.
5.       Az esztétika Hegel rendszerében: a szép fogalma, az abszolút szellem korszakai, a művészeti ágak hierarchiája, Hegel, G. W. F.: Esztétikai előadások. Bevezetés. Budapest: Akadémiai 1952, I. köt. 3-89.
6.       Schopenhauer metafizikájának és művészetelméletének összefüggése. A művészeti ágak jellemzése, Schopenhauer, A.: A világ mint akarat és képzet. Budapest: Európa 1991, 235-361.
7.       Az esztétikai stádium fogalma Kierkegaardnál. Mozart Don Juanja, az érzéki zsenialitás és a zenei-erotikus, Kierkegaard, S.: Mozart Don Juanja. In Vagy-vagy. Budapest: Gondolat 1978, 61-135.
8.       Nietzsche korai esztétikai nézetei: a görög tragédia eredete, a dionüszoszi és az apollóni princípium, az esztétikai szokratizmus, Nietzsche F.: A tragédia születése, 1., 3., 5., 7-9., 10-15., 18., 24. szakasz, Budapest: Európa, 1986.
9.       A realizmus esztétikája: Taine és  Zola, Taine, H: A környezet módszere. In Kis, T. (szerk.) Esztétikai olvasókönyv. Budapest: Kossuth 1976. Zola, E.: A kísérleti regény. In Kis, T. (szerk.) Esztétikai olvasókönyv. Budapest: Kossuth 1976

BTSBN501S – Kortárs esztétikák

1.       Gadamer és az előítéletek problémája
2.       Gadamer és a hatástörténet elve
3.       Jauss és az irodalomtörténet kritikája
4.       Jauss recepcióelmélete
5.       Heidegger és az esztétika kritikája
6.       Heidegger Van Gogh-elemzése; a műalkotás ontológiája
7.       Hartmann és a műalkotás ontológiája
8.       Danto és a műalkotás ontológiája
9.       Danto és a művészet végének elmélete
10.   Adorno a művészet fétisjellegéről
11.   Adorno és Marcuse: esztétika és kritika
12.   Walter Benjamin esztétikája
13.   A fiatal Lukács esztétikája

Választható tárgyak:

BTSBN201S – Műfajok a képzőművészetben

1.       Az európai képzőművészet ágazatai és sajátosságai
2.       A piramis építészet jellemzői
3.       A görög építészet és szobrászat alkotásainak elemzése
4.       A reneszánsz festészet és szobrászat / Leonardo, Michelangelo/
5.       A reneszánsz építészeti stílus jellemzői
6.       A barokk – Rubens
7.       Rembrandt stílusának jellemzése, a portréfestészet
8.       A magyar romantika – Munkácsy Mihály
9.       Az impresszionizmus újításai – Manet, Monet, Renoire
10.   Választható életmű-elemzés: Toulouse Lautrec v. Picasso v. Dali
11.   A giccs a képzőművészetben

BTSBN402S – Zeneesztétika

1.       Az zene fogalma és műfajai az európai zenekultúrában
2.       Ókori görög zeneelméletek
3.       Ágoston zeneelmélete
4.       A zene helye és szerepe Hegel rendszerében
5.       Schopenhauer és Nietzsche felfogása a zenéről
6.       Az opera műfaji jellemzői
7.       A jazz eredete és korszakai
8.       A beat és a rock hasonló és elkülönítő zenei elemei
9.       N. Harmann nézetei a zenei rétegekről
10.   Egy választott zeneszerző munkásságának főbb korszakai / Bach v. Mozart v. Beethoven v. Bartók Béla/

BTSBN301S – Irodalomesztétika

1.       Az irodalom fogalmának történeti változása
2.       Az irodalom szerkezete
3.       Az irodalom szereplői: író, kritikus, olvasó
4.       Az irodalmi nyelv, írásbeliség-szóbeliség, stílus
5.       Műnemek 1. a líra és a próza
6.       Műnemek 2. Dráma
7.       A mese műfaji kérdései
8.       A krimi
9.       A science fiction
10.   Hermeneutika és műkritika

BTSBN502S1 – Filmesztétika

1.       Mutassa be egy magyar filmteoretikus némely tézisét! (Egyet válasszon a következőkből: Balázs Béla, Bíró Yvette, Bódy Gábor, Kovács András Bálint!)
2.       Mutassa be egy kortárs (az utóbbi két évben a magyar filmszemlén bemutatott, vagy valamely európai filmfesztiválon díjazott) magyar szerzői film/művészfilm elemzésével, mik a feladatai a film alkotóinak – a producernek, a rendezőnek, a színésznek (illetve a szereplőválasztásnak), az operatőrnek, a vágónak, a zeneszerzőnek, a ruha- és díszlettervezőnek, a forgatókönyvírónak, a dramaturgnak!
3.       Mutassa be egy film példáján szemléltetve a film műfaji sajátságait összevetve más műfajokkal – drámával, regénnyel, zenével, verssel! (A következőkből válasszon egyet: Bergman – Mozart ‑ Varázsfuvola, Kieslowski – Biblia ‑ Tízparancsolat, Werner Herzog / Szász János ‑ Büchner / Alban Berg ‑ Woyzeck / Wozzeck, Fassbinder – Fontane ‑ Effi Briest, Fassbinder – Döblin – Berlin Alexanderplatz, Fábri Zoltán – Sánta Ferenc ‑ Ötödik pecsét, Bódy Gábor – Weöres Sándor ‑ Psyche, Tar Béla – Krasznahorkai László ‑ Sátántangó!)
4.       Mutasson be egy klasszikus magyar filmrendezőt két alkotása tükrében! (A következők közül válasszon egyet: Fábri Zoltán, Jancsó Miklós, Gaál István, Bódy Gábor, Bereményi Géza!)
5.       Mutasson be egy klasszikus huszadik századi filmrendezőt két alkotása tükrében! (A következők közül válasszon egyet: Chaplin, Eizenstein, Bergman, Fellini, Fassbinder, Tarkovszkij, Kieslowski!)
6.       Mutasson be egy kortárs magyar filmrendezőt két alkotása tükrében! (A következők közül válasszon egyet: Enyedi Ildikó, Gothár Péter, Szász János, Tar Béla!)
7.       Mutasson be egy kortárs filmrendezőt két alkotása tükrében! (A következők közül válasszon egyet: Emir Kusturica

BTSBN502S02 – Színház- és drámaesztétika

1.       Mutassa be egy klasszikus filozófus színházszemléletét, -elméletét! (A következők művekből válasszon egyet: Diderot Színészparadoxon, Rousseau D’Alambert-levél, Gotthold Ephraim Lessing: Hamburgi dramaturgia, Kierkegaard Vagy-vagy, Lukács György: A modern dráma fejlődésének története, Walter Benjamin: A német szomorújáték eredete, Peter Szondi: A modern dráma elmélete!)
2.       Mutassa be egy huszadik századi színházi ember színházelméleti gondolatait! (A következőkből válasszon egyet: Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij, Vszevolod Mejerhold, Bertolt Brecht, Peter Brook!)
3.       Mutassa be egy (Budapesten vagy Miskolcon vagy Debrecenben vagy Nyíregyházán) repertoáron lévő prózai előadás elemzésén, mik a feladatai az alkotóknak – a rendezőnek, a színésznek (illetve a szereplőválasztásnak), a dramaturgnak, a zeneszerzőnek, a díszlettervezőnek, a ruhatervezőnek, a világítás tervezőnek, a koreográfusnak illetve mozgástervezőnek!
4.       Mutassa be két darabján szemléltetve Shakespeare drámaírói életművét!
5.       Mutassa be két darabján szemléltetve Molière drámaírói életművét!
6.       Mutassa be két darabján szemléltetve Brecht drámaírói életművét!
7.       Mutasson be egy klasszikus huszadik századi magyar drámaírót két drámájának és valamely műve színpadi megvalósításának tükrében! (A következőkből válasszon egyet: Füst Milán, Molnár Ferenc, Weöres Sándor, Örkény István!)
8.       Mutasson be egy kortárs magyar drámaírót két drámájának és valamely műve színpadi megvalósításának tükrében! (A következőkből válasszon egyet: Spiró György, Parti Nagy Lajos, Márton László, Kárpáti Péter!)
9.       Mutasson be egy kortárs magyar rendezőt vagy koreográfust, egy vagy két előadását elemezve! (A következőkből válasszon egyet: Bagossy László, Bozsik Yvette, Kovalik Balázs, Mohácsi János, Novák Eszter, Schilling Árpád, Zsótér Sándor!)