BTSBN200T – Etikatörténet és általános etika

1. A boldogság etikai jelentősége (Arisztotelész, Kant, Bentham, Mill)
2. A „jó” helye az etikában (Arisztotelész, Moore, Mill)
3. A kötelesség helye az etikában (Hume, Kant, Mill)
4. Az erény/ek szerepe az etikában (Arisztotelész, Hume, Mill, Hartmann)
5. Emberi természet és erkölcs (Butler, Hume, Hartmann, Sartre)
6. Isten helye az etikában (Szt. Ágoston, Szt. Tamás, Sartre)
7. Etika és politika viszonya (Platon, Arisztotelész, Mandeville, Bentham)
8. Etikai racionalizmus (Szt. Ágoston, Descartes, Reid)
9. A vágy és akarat szerepe az etikában (Arisztotelész, Szt. Ágoston, Kant
10. A törvények szerepe az etikában (Szt. Ágoston, Szt. Tamás, Voltaire, Kant)
11. A szabadság és szükségszerűség (determinizmus) az etikában (Szt. Ágoston, Kierkegaard, Sartre)
12. A választás szerepe és értelmezése (Kierkegaard, Sartre)
13. Metaetika (Moore)

BTSBN301T – Etikatörténet és általános etika II.

1.       A kanti etika: az erkölcsi törvény megfogalmazásai – Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, “Előszó”; I-II. szakasz, In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (Gondolat 1991:13-80.)
2.       A kanti etika: az erkölcsi törvény igazolása – Kant: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése, “Előszó”; I-II. szakasz, In: Az erkölcsök metafizikájának alapvetése (Gondolat 1991:13-80.)
3.       Utilitarizmus: Mill – J. St. Mill: “Haszonelvűség”, 1-4. In: A szabadságról. Haszonelvűség. (Helikon 1980: 229- 307.)
4.       Egzisztencializmus: Kierkegaard – S. Kierkegaard:”Az esztétikai és az etikai közötti egyensúly a személyiség kidolgozásában”.In: Sören Kierkegaard írásaiból (Gondolat, 1969: 121-4., 196-251.)
5.       Egzisztencializmus Sartre – J.P. Sartre: Egzisztencializmus. (Hatágú Síp 1991: 29-84. o.)
6.       Metaetika: intuicionizmus – G.E. Moore: “Principia Ethica” 1.fejezet. In: Lónyai Márta (vál.) Tények és Értékek (Gondolat 1981: 51-105.o.)
7.       Metaetika: emotivizmus – M. Schlick: “Az etika kérdései” In: Altrichter Ferenc (szerk.) A Bécsi Kör filozófiája. (Gondolat, 1972: 507- 533.) Ch. L. Stevenson: „Az etikai kijelentések emotív jelentése”. In: Lónyai Márta (vál.) Tények és Értékek (Gondolat 1981: 180-213.)
8.       Utilitarizmus: Rawls – J. Rawls:”Kétfajta szabályfogalom” (In: Lónyai Márta (vál.) Tények és Értékek (Gondolat 1981: 364-416)
9.       Szerződéselmélet és a  méltányosságként felfogott igazságosság – J. Rawls: “A méltányosságként felfogott  igazságosság”, Az igazságosság elmélete (Osiris 1997: 1. fej.)
10.   Kommunitarizmus és erényetika – A. MacIntyre: “Az igazságosság mint erény”. In: Az erény nyomában, (Osiris, 1998: 17. fejezet)

BTSBN201T – Filozófiai antropológia

1.      Az ember biológiai különállása (Gehlen, 7-118)
2.      A világra nyitott lény (Nyíri, 17-35)
3.      A világra való nyitottság és a szellem (Scheler, 43-106)
4.      Az emberi létfeladat és a nyelv (Nyíri, 36-55)
5.      Az énesség és a bűn (Nyíri, 94-112)
6.      Az Én és „világa” (Buber)
7.      Személy és közösség (Nyíri, 133-206)
8.      Idő, hagyomány, történelem (Nyíri, 113-132; 207-247)

Ehhez kapcsolódó irodalom:
Gehlen, Arnold: Az ember. Természete és helye a világban. (Ford. Kis János) [»Társadalomtudományi könyvtár«] Gondolat, Bp., 1976.
Scheler, Max: Az ember helye a kozmoszban. Tanulmányok (Ford. Csatár Péter) [»Horror metaphysicæ«] Osiris Kiadó, Bp., 1995.
Nyíri Tamás: Az ember a világban. SZIT, Bp., 1981. www.ppek.hu
Buber, Martin: Én és Te. (Ford. Bíró Dániel) Európa, Bp., 11991.

BTSBN300T – Gyakorlati filozófia I.

1.       Hobbes a természeti állapotról és a társadalmi szerződésről
2.       Locke a társadalmi szerződésről és a hatalommegosztásról
3.       Hume és Montesquieu a társadalmi szokások szerepéről
4.       Smith a munkamegosztásról, Hegel a rendekről
5.       Weber: osztályok, rendek, pártok; Lukács: osztálytudat
6.       Tönnies: közösség és társadalom; Constant: a régiek és a modernek szabadsága
7.       Marx: bourgeois és citoyen; Hayek: valódi és hamis individualizmus
8.       Tocqueville és Mill demokráciáról és szabadságról
9.       Condorcet és Kant a társadalmi fejlődésről
10.   Hegel és Marx a történelmi fejlődésről

Válaszható tárgyak:

BTSBN302T – Alkalmazott etika (Ökoetika)

1.       Az ökológiai etika rendszertani elhelyezése a filozófiai diszciplínák körében. Az ökoetika kialakulásának okai, körülményei, a diszciplína tárgya, jellemzői. Az ember viszonya a természethez a nyugati kultúrában és Keleten.
2.       Melyek az un. globális problémák? Ismertesse a Római Klub és a Budapesti Klub főbb megállapításait, előrejelzéseit, megoldási javaslatait (Pl. László Ervin vonatkozó műveinek főbb tézisei alapján.) A fenntartható fejlődés mint etikai fogalom.
3.       Főbb irányzatok az ökoetikában: felületi (sekélyes) és mélyökológiai felfogások. Az egyes irányzatok felsorolása és rövid ismertetése.
4.       Alternatív ökológiai etikák: új felelősségelvű etikák (Hans Jonas)
5.       Antropocentrikus, biocentrikus, pathocentrikus ökológiai etikák főbb tézisei és képviselőik.
6.       A Föld etikája, az élet tiszteletének elve.
7.       Az állatokkal való bánásmód etikai kérdései
8.       Luc Ferry főbb tézisei az „Új rend: az ökológia” c. munkája alapján

BTSBN401T – Alkalmazott etika (Feminista etika)

1.       A feminista filozófia és feminista etika diszciplináris jellemzése (fogalma, tárgykörei, a feminista látásmód újszerűsége, kritikai jellege, a diszciplina helyzete a nyugati világban és Magyarországon.
2.       Feminista mozgalmak (célkitűzések és eredmények) történeti áttekintésben.
3.       A feminista kutatások multidiszciplináris jellege: nők a  nyelv- és irodalomtudományokban, a  nők szerepe a vallásokban / teológiában;  művészet és nőiség (feminista esztétika); nőtörténelem…
4.       A nem mint konstukciós fogalom: sex és gender. A biológiai ( genetikai-hormonális), a pszichológiai és a társadalmi nem. Nemi sztereotipiák.A hagyományos nem identitások / szerepek újrafogalmazása.
5.       A nők képe / szerepe a nyugati filozófiai kánonban.
6.       A nemek antropológiája: Miért nincs a nemeknek “természetes” rendje?
7.       A feminista etika középponti kategóriái (az androcentrikus fogalmak kritikai  újragondolása) :  szabadság -. egyenlőség – igazságosság-  emberi méltóság etikai univerzalizmusa – a társadalmi szerződéselméletek újrafogalmazása; identitás, morális autonómia, a nő mint szubjektum; racionalitás és érzelmi intelligencia.
8.       A feminista etika főbb tárgykörei: a morál mint a férfiuralom kifejezője és eszköze a rétegzett / patriarchális társadalmakban;a hagyományos erények és normák binaritása; férfimorál – női morál: a két morál elmélete és kritikája Gilligennél;  a nemileg semleges morál koncepciója. Azonosság és különbözőség: a differencia-vita.
9.       Az alkalmazott etikák főbb problémáinak feminista nézőpontú megközelítése. Emancipáció a közszférában (politika – hatalom, munka, karrier, oktatás és tudomány világa), emberi jogok -erkölcsi jogok –  női jogok. Diszkrimináció , egyenlő bánásmód,  esélyegyenlőség.
10.   Nők emancipációja a privát szférában:  reprodukciós problémák etikai vonatkozásai, nők elleni erőszak a házasságon belül , szexuáletikai kérdések, párkapcsolatok – házasság – család – munkamegosztás – szabadidőmérleg. A szingliség.
11.   A két nem viszonya, helyzete különböző kultúrkörökben és multikulturális társadalmakban (horizontális tagolású elemzés)