BTNSBN300A – Filozófiatörténet III. (kiegészítve a 200A újkori részével)

1.     Bacon és az újkori filozófia háttere
2.   Hobbes
3.    Descartes a szkepticizmus ellen
4.     Descartes metafizikája
5.     Locke empirista ismeretelmélete és metafizikája
6.     Locke poltitikai filozófiája
7.     Hume ismeretelmélete
8.     Hume erkölcsfilozófiája
9.     Berkeley
10.     Spinoza
11.     Leibniz
12.     Rousseau

BTSBN400A – Filozófiatörténet IV.

1.     Kant kopernikuszi (kritikai – antropológiai – transzcendentális) fordulata: a TÉK kettős célkitűzése, a megismerőképességek, s a metafizika bírálata
2.     A kanti morálfilozófia központi fogalmai
3.     Fichte: a tudománytan programja
4.     Hegel: Kant-kritika, a szellem fenomenológiájának eszméje, a tudományok rendszere
5.     Kierkegaard: Hegel-kritika, stádium elmélet, a kereszténység kierkegaardi értelmezése
6.     Feuerbach Hegel-kritikája, Marx történelem- és társadalomelmélete
7.     Schopenhauer: „A világ mint akarat és képzet” – ismeretelmélet, metafizika, esztétika, etika
8.     Nietzsche kulturkritikája: a tragédia elmélete, metafizika-kritika, a nihilizmus elleni harc
9.     Comte: pozitivizmus, a három stádium törvénye, az Emberiség Vallása
10.     Dilthey: a szellemtudományok ismeretelméleti megalapozásának pszichologista, illetve hermeneutikai programja

BTSBN400F – Elméleti filozófia I.

1.     Frege (jelentés és jelölet) – Frege: „Jelentés és jelölet”, in Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat, 1980, 156-190.
2.     Russell (határozott leírások) – Russell: „A denotálásról”, in Copi-Gould (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet köréből. Budapest: Gondolat, 1985: 143-167.
3.     Kripke (kauzális referencia elmélet) – Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest: Akadémiai, 2007, 52-80.
4.     Beszédaktus elmélet – Austin: Tettenért szavak, I-III előadás. Budapest, Akadémiai, 1990.
5.     A test-lélek probléma: dualista álláspontok – René Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, „Második elmélkedés”, „Hatodik elmélkedés”, Budapest:, Atlantisz, 1994.
6.     A test-lélek probléma: materialista álláspontok – Tőzsér János: „A test-lélek probléma. 4.1-3.Azonosságelmélet” in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér: Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007. 33-40; Martin Davies: „Eliminativizmus”, in Grayling. A. C. (szerk.): Filozófai kalauz. Budapest: Akadémiai, 1997: 297-300.
7.     Searle kínai szoba érve – Searle: „Az elme, az agy és programok világa”, in Pléh, Cs. (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996.
8.     Intencionalitás: a mentális tartalom naturalizálás – Fodor: Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz, in Pléh, Cs. (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996.
9.     Tudatosság: a tudásérv és a rá adott válaszok – Jackson: „Amit Mary nem tudott”, in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér:Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007; Levine: „A milyenség kihagyásáról”, in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér:Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007.

BTSBN500F – Elméleti filozófia II.

1.     A tudás fogalma – 1. Grayling: I.1. „Tudás”, 22-39; Gettier: „Lehet-e a tudás igazolt hit?”, in Forrai.
2.     Szkepticizmus – Grayling: I.3. „Szkepticizmus”, 56-69.
3.     Igazoláselméletek – Grayling: III.1. „Az indukció problémái”, 143-157.
4.     Észlelés – Grayling: I.2, „Érzékelés”, 39-55.
5.     Tudományos törvény – Grayling: III.2. „Természeti törvények”, 158-167.
6.     Tudományos magyarázat – Grayling: III.5. „Magyarázat”, 192-200.
7.     Igazolás a tudományban – Grayling: III.4. „Konfirmáció és valószínűség”, 178-191.
8.     A tudomány fejlődése – Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 3, 9, 10. fejezet. Budapest, Osiris, 2000.

BTSBN402F – Fenomenológia és hermeneutika I.

1.     Ismertesse Husserl naturalizmuskritikáját!
2.     Értelmezze az alter ego problematikáját Husserlnél!
3.     Jellemezze az életvilág fogalmát a késői Husserlnél!
4.     Értelmezze a transzcendentális ego és a személyes én husserli fogalmait!
5.     Ismertesse a fenomenológiai és eidetikus redukció lépéseit!
6.     Értelmezze a fenomenológia fogalmát Heideggernél!
7.     Jellemezze Heidegger világban-való-lét-fogalmát!
8.     Jellemezze a megértés és értelmezés viszonyát Heideggernél!
9.     Vázolja a létkérdés jelentőségét a Lét és idő Bevezetése alapján!
10.     Értelmezze a hermeneutikai szituáció fogalmát a fiatal Heideggernél!

BTSBN501F – Fenomenológia és hermeneutika II.

1.     Jellemezze az önmagában való lét és az önmagáért való lét fogalmait Sartre fenomenológiájában!
2.     Értelmezze a rosszhiszeműség problematikáját Sartre-nál!
3.     Ismertesse a tekintet sartre-i fogalmát!
4.     Jelemezze Lévinas Heidegger-kritikáját!
5.     Értelmezze az arc problematikáját Lévinasnál!
6.     Ismertesse a metafizika lévinasi fogalmát!
7.     Értelmezze a hermeneutikai kör és az előítélet problematikáját Gadamernél!
8.     Fejtse ki Gadamer tapasztalatfogalmát!
9.     Mit nevez Gadamer módszerproblémának?
10.     Jellemezze a hatástörténeti tudat fogalmát Gadamernél!