BTSBN300K – Információs társadalom

1.      Az információs társadalom fogalmának értelmezése D. Bell elmélete alapján
2.      Tudás, információ és kommunikáció. mint P. Bourdieu elmélete szerinti kulturális és társadalmi tőke
3.      J. Habermas elmélete szerinti kommunikatív cselekvés jelentősége az információs társadalom korában
4.      A társadalmi nyilvánosság kiszélesedésének infokommunikációs lehetőségei
5.      Az információs társadalom „athéni modellje”
6.      Az információs társadalom „orwelli modellje”
7.      Bizalom és hálózatiság
8.      A digitális szakadék veszélye és elkerülésének lehetőségei
9.      Az infokommunikációs eszközök, technikák és technológiák nyújtotta új társadalmi kihívások
10.  Az információs társadalom kialakulását segítő és gátló tényezők a magyar társadalomban

Irodalom:

Z. Karvalics László: Információ, társadalom, történelem. Typotex Kiadó, 2003.
Barabási Albert-László: Behálózva – A hálózatok új tudománya. Magyar Könyvklub, 2003.
P. Bourdieu: Gazdasági tőke, kulturális tőke, társadalmi tőke. In: A társadalmi rétegződés komponensei, Válogatott tanulmányok, Szerk: Angelusz Róbert. Új Mandátum Kiadó, 1999. 156-178.o.
F. Fukuyama: Bizalom. Európa Kiadó, 1997.
J. Habermas: A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása. Osiris, 1999.

BTSBN301K – Tömegkommunikáció/médiaszociológia tételek

1.      A közszolgálati modell kialakulása és gyakorlata, a BBC, valamint a Magyar Rádió keletkezése
2.      Az amerikai rádiózás kezdetei, a hálózatok kialakulása
3.      A média etikatörténete és a médiaetika helye az etikában
4.      A nyomtatott média fejlődéstörténete, a sajtó születése
5.      A nyilvánosság, szintjei, jellemzői, története. Jürgen Habermas elmélete a nyilvánosság szerkezetváltásáról
6.      Közvélemény, közhangulat, népérzület, látens közvélemény
7.      A hírérték tartalmi és formai kritériumai
8.      A pártfejlődési típusok és a sajtótörténet összefüggései
9.      Jogi értékrangsor, összeférhetetlenségi szabályozás
10.  Jogi esetek és a média ( A New York Times-szabály, a Disznó-öböl válság, a Pentagon Papírok, a Watergate botrány, német jogi esetek).
11.  A marxista eredetű konfliktus-elméletek és a funkcionalista eredetű elméletek médiaképe
12.  Média és politika Magyarországon (médiaháború, törésvonalak, szocialista örökségek)

BTSBN106K – Kommunikációelmélet vizsgakérdések

1.      A kommunikáció fogalma, fő ismérvei; típusai, válfajai, funkciói
2.      A kommunikációs eszközök fejlődésének szakaszai, tényezői, alaptételei
3.      A kommunikáció általános és specifikus modelljei
4.      A beszéd. Verbális kommunikáció
5.      A nem verbális kommunikáció
6.      A nem verbális és vizuális szövegtípusok, képi megjelenítés
7.      A társadalmi kommunikáció médiumai
8.      Tömegkommunikációs eszközök; a nyomtatott média
9.       A reklám
10.   A köztér – közéleti kommunikáció
11.   A II. világháború utáni kommunikációkutatási irányzatok. Különböző tudományok kommunikációkutátási eredményei
12.   Gerbner társadalmi kommunikációs modellje
13.  Lasswell tömegkommunikációs modellje

Irodalom:

Buda B., 1986 . A közvetlen emberi kommunikáció szabályszerűségei, Bp. Animula.
Buda B. – Sárközy E. 2001. Közéleti kommunikáció. Bp. Akadémiai Kiadó
Lázár J. 2001. A kommunikáció tudománya. Budapest: Balassi Kiadó
Róka J. 2002. Kommunikációtan. Budapest: Századvég
Rosengren, 2004. Kommunikáció. Bp. Typotex
Fercsik Erzsébet – Raátz Judit 200. Kommunikáció és nyelvhasználat. Nemzeti Tankönyvkiadó.

BTSBN401K – A digitális világ antropológiája

1.        Határozza meg a következő fogalmakat: Internet, World Wide Web! – Boda István: Az Internet fogalma. In uő: Az Internet használata. http://www.inf.unideb.hu/~bodai/internet/internet_alapok.html – Nagy Dorottya: Az internet fogalma, története, jellemzői, a kommunikációs alkalmazások, az aktorok. In uő: A szerzői jogok digitális környezetben, különös tekintettel az internetre – avagy a Gyémánt Korszak. http://www.freeweb.hu/gaudy/szakdokq.pdf
2.        Ismertesse a Internet (World Wide Web ) történetét a kezdetektől napjainkig! – Nagy Dorottya: Az internet fogalma, története, jellemzői, a kommunikációs alkalmazások, az aktorok. In uő: A szerzői jogok digitális környezetben, különös tekintettel az internetre – avagy a Gyémánt Korszak. http://www.freeweb.hu/gaudy/szakdokq.pdf – Melih Bilgil: Az Internet története (animációs film) http://www.dragonweb.hu/blog/az-internet-toertenete
3.        Milyen szolgáltatásokat nyújt az Internet? Melyek ezek jellemzői (röviden)?
4.        Mi a web2? Mi jellemzi a web2-es szolgáltatásokat? Milyen újításokat hoztak ezek a digitális világban? – Szűcs Viktor–Vida Andrea: Web2 a könyvtárak világában.
5.        Ismertesse a cyberanthropology (kiberantropológia) tudományág célkitűzéseit, módszereit! – Mátyus Imre: Cyber antropológia (előadásvázlat). http://www.bibl.u-szeged.hu/inf/kurzus/alapkepzes/zkl/slides/03.pps
6.        Mi a kibertér? Hogyan vizsgálható? Vesse össze a virtuális tér és a földrajzi tér jellemzőit!
7.        Milyen jogi-etikai problémákat vet fel a kibertér léte és használata? – Nagy Dorottya: Az internet fogalma, története, jellemzői, a kommunikációs alkalmazások, az aktorok. In uő: A szerzői jogok digitális környezetben, különös tekintettel az internetre – avagy a Gyémánt Korszak. http://www.freeweb.hu/gaudy/szakdokq.pdf – Fekete László: Szabadság, jog és szabályozás a kibertérben. http://www.c3.hu/scripta/scripta0/replika/honlap/47/Fekete.pdf
8.        Milyen lélektani illetve társadalomtudományi problémákat tud felvetni a virtuális térrel kapcsolatosan? – Z. Karvalics László (2004): Internet és társadalomtudomány: a kutatás helyzete.= Információs Társadalom, 3. évf. 3-4. sz. 190-206. Online: Van-e tudománya az Internetnek? http://nti.btk.pte.hu/main/ictsources/M/tudintm.html
9.        Adja a kibertér kommunikációelméleti jellemzését! (fórum, blog, anonimitás stb.) – Vályi Gábor: Közösségek hálózati kommunikációja. http://www.socio.mta.hu/mszt/20044/003.pdf
10.     Mi jellemzi az új médiatípusokat (multimédia, internetes videó, virtuális téri alkalmazások)

BTSBN500K, 501K – Interkulturális kommunikáció

1.      Az interkulturális kommunikáció (definíciója, eredete)
2.      A kultúra különböző szintjei (hagyma modell, jéghegy modell stb.)
3.      Hall kutatásai –  Proxemika
4.      Maszkulin – feminin kultúrák
5.      Individualista- kollektivista társadalmak és kultúrák
6.      Bizonytalanságkerülés
7.      Hatalmi távolság
8.      A kultúra tér- és idődimenziói
9.      Trompenaars kulturális dimenziói
10.  Kommunkatív kompetencia és interkulturális kompetencia; etnocentrizmus – etnorelativizmus
11.  Alacsony és magas kontextusú kultúrák

Irodalom:

Falkné dr. Bánó, K. 2001. Kultúraközi kommunikáció. Budapest: Püski
Hofstede, G. 1994. Cultures and Organisations, Software of the Mind.  London: HarperCollins
Rosengren, 2004. Kommunikáció. Bp. Typotex (148- 152)
Trompenaars, F. 1997. Riding the Waves of Culture. New York : McGraw-Hill
Urbán, A. 2007. Interkulturális tanulmányok – Intercultural communication. Miskolci Egyetem
Urbán A.2006. Kulturális kompetencia – kommunikatív kompetencia – interkulturális kompetencia. In:  Nyelvi Kompetencia – kommunikatív kompetencia. Szerk. Gecső Tamás. Tinta Könyvkiadó: Budapest. 380-385.

BTSBN303K – Vizuális antropológia

1.      Határozza meg a vizuális antropológiát, mint a kulturális antropológia sajátos részterületét és kutatási módszerét! – Kunt Ernő: Fotóantropológia, Miskolc—Budapest: Arc, 1995
2.      Milyen módszereket kínál a kognitív régészet arra, hogy a fellelt tárgyegyütteseken át az azokat teremtő és használó emberek gondolkodásmódjára következtethessünk? – Colin Renfrew—Paul Bahn: Mit gondoltak? Kognitív régészet, művészet és vallás, in Régészet. Elmélet, módszer, gyakorlat, Budapest: Osiris, 1999: 369-402.
3.      Az esztétikai érzék biológiailag vagy kulturálisan meghatározott? Sorakoztassa fel Thomas Sebeok érveit! – Thomas A. Sebeok: A művészet előzményei, Budapest: Akadémiai, 1983
4.      Vizsgálható-e az esztétikai jelenség antropológiai módszerekkel? – Jacques Maquet: Bevezetés az esztétikai antropológiába, Budapest: Művelődéskutató Intézet, 1984
5.      Sol Worth és John Adair terepmunkája alapján vizsgálja meg azt a kérdést, hogy a látás kulturális különbségei milyen módon meghatározottak? – Sol Worth—John Adair: Navajo filmesek, in Horányi Özséb szerk.: Montázs, Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1977: 271-324.
6.      Melyek a kézműves technika, a dekoráció és a jelentés összefüggései a természeti népek tárgyformálásában, az úgynevezett „primitív művészetben”? – Franz Boas: Primitív művészet, in: Népek, nyelvek, kultúrák, Budapest: Gondolat, 1975: 131-214.
7.      Mennyire kultúrához kötöttek az ábrázolási konvenciók? Milyen kultúraközi módszerekkel vizsgálhatók a leképzés, ábrázolás különbségei? – Jan B. Deregowski: Illúzió és kultúra, in R. L. Gregory—E. H. Gombrich: Illúzió a természetben és a művészetben, Budapest: Gondolat, 1982: 165-196.
8.      Hogyan határozza meg Gombrich a „reprezentáció” fogalmát? Melyek az ábrázolás konvencionális és kulturális aspektusai, illetve pszichológiai motivációi? – Ernst H. Gombrich: Elmélkedés egy vesszőparipáról, in Horányi Özséb szerk.: A sokarcú kép, Budapest: Tömegkommunikációs Kutatóközpont, 1982: 15-25.
9.      Clifford Geertz amellett érvel, hogy az egyes kultúrák művészetnek tekintett jelenségei csak saját kontextusukban érthető meg igazán, jelentésük mélyen kultúrába ágyazott. Mutassa be Geertz érveit! – Clifford Geertz: A művészet, mint kulturális rendszer, in: Az értelmezés hatalma, Budapest: Századvég /Osiris könyvtár/, 1994: 239-267.
10.  A magyar parasztság milyen módokon vette használatba az akkori technikai innovációk egyikét, a fotográfiát a XIX. száza második felében? Az egyes képfajtákat hogyan építette be a közösségszervezés gyakorlatába? – Kunt Ernő: Fotóantropológia, Miskolc—Budapest: Arc, 1995