Filozófia tételsor

Filozófia tételsor

BTNSBN300A – Filozófiatörténet III. (kiegészítve a 200A újkori részével)

  1.     Bacon és az újkori filozófia háttere
  2.   Hobbes
  3.    Descartes a szkepticizmus ellen
  4.     Descartes metafizikája
  5.     Locke empirista ismeretelmélete és metafizikája
  6.     Locke poltitikai filozófiája
  7.     Hume ismeretelmélete
  8.     Hume erkölcsfilozófiája
  9.     Berkeley
  10.     Spinoza
  11.     Leibniz
  12.     Rousseau

BTSBN400A – Filozófiatörténet IV.

  1.     Kant kopernikuszi (kritikai – antropológiai – transzcendentális) fordulata: a TÉK kettős célkitűzése, a megismerőképességek, s a metafizika bírálata
  2.     A kanti morálfilozófia központi fogalmai
  3.     Fichte: a tudománytan programja
  4.     Hegel: Kant-kritika, a szellem fenomenológiájának eszméje, a tudományok rendszere
  5.     Kierkegaard: Hegel-kritika, stádium elmélet, a kereszténység kierkegaardi értelmezése
  6.     Feuerbach Hegel-kritikája, Marx történelem- és társadalomelmélete
  7.     Schopenhauer: „A világ mint akarat és képzet” – ismeretelmélet, metafizika, esztétika, etika
  8.     Nietzsche kulturkritikája: a tragédia elmélete, metafizika-kritika, a nihilizmus elleni harc
  9.     Comte: pozitivizmus, a három stádium törvénye, az Emberiség Vallása
  10.     Dilthey: a szellemtudományok ismeretelméleti megalapozásának pszichologista, illetve hermeneutikai programja

BTSBN400F – Elméleti filozófia I.

  1.     Frege (jelentés és jelölet) – Frege: „Jelentés és jelölet”, in Logika, szemantika, matematika. Budapest: Gondolat, 1980, 156-190.
  2.     Russell (határozott leírások) – Russell: „A denotálásról”, in Copi-Gould (szerk.): Kortárs tanulmányok a logikaelmélet köréből. Budapest: Gondolat, 1985: 143-167.
  3.     Kripke (kauzális referencia elmélet) – Saul Kripke: Megnevezés és szükségszerűség. Budapest: Akadémiai, 2007, 52-80.
  4.     Beszédaktus elmélet – Austin: Tettenért szavak, I-III előadás. Budapest, Akadémiai, 1990.
  5.     A test-lélek probléma: dualista álláspontok – René Descartes: Elmélkedések az első filozófiáról, „Második elmélkedés”, „Hatodik elmélkedés”, Budapest:, Atlantisz, 1994.
  6.     A test-lélek probléma: materialista álláspontok – Tőzsér János: „A test-lélek probléma. 4.1-3.Azonosságelmélet” in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér: Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007. 33-40; Martin Davies: „Eliminativizmus”, in Grayling. A. C. (szerk.): Filozófai kalauz. Budapest: Akadémiai, 1997: 297-300.
  7.     Searle kínai szoba érve – Searle: „Az elme, az agy és programok világa”, in Pléh, Cs. (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996.
  8.     Intencionalitás: a mentális tartalom naturalizálás – Fodor: Fodor kalauza a mentális reprezentációhoz, in Pléh, Cs. (szerk.): Kognitív tudomány. Budapest: Osiris, 1996.
  9.     Tudatosság: a tudásérv és a rá adott válaszok – Jackson: „Amit Mary nem tudott”, in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér:Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007; Levine: „A milyenség kihagyásáról”, in Ambrus-Demeter-Forrai-Tőzsér:Elmefilozófia, L’Harmattan, 2007.

BTSBN500F – Elméleti filozófia II.

  1.     A tudás fogalma – 1. Grayling: I.1. „Tudás”, 22-39; Gettier: „Lehet-e a tudás igazolt hit?”, in Forrai.
  2.     Szkepticizmus – Grayling: I.3. „Szkepticizmus”, 56-69.
  3.     Igazoláselméletek – Grayling: III.1. „Az indukció problémái”, 143-157.
  4.     Észlelés – Grayling: I.2, „Érzékelés”, 39-55.
  5.     Tudományos törvény – Grayling: III.2. „Természeti törvények”, 158-167.
  6.     Tudományos magyarázat – Grayling: III.5. „Magyarázat”, 192-200.
  7.     Igazolás a tudományban – Grayling: III.4. „Konfirmáció és valószínűség”, 178-191.
  8.     A tudomány fejlődése – Kuhn: A tudományos forradalmak szerkezete, 3, 9, 10. fejezet. Budapest, Osiris, 2000.

BTSBN402F – Fenomenológia és hermeneutika I.

  1.     Ismertesse Husserl naturalizmuskritikáját!
  2.     Értelmezze az alter ego problematikáját Husserlnél!
  3.     Jellemezze az életvilág fogalmát a késői Husserlnél!
  4.     Értelmezze a transzcendentális ego és a személyes én husserli fogalmait!
  5.     Ismertesse a fenomenológiai és eidetikus redukció lépéseit!
  6.     Értelmezze a fenomenológia fogalmát Heideggernél!
  7.     Jellemezze Heidegger világban-való-lét-fogalmát!
  8.     Jellemezze a megértés és értelmezés viszonyát Heideggernél!
  9.     Vázolja a létkérdés jelentőségét a Lét és idő Bevezetése alapján!
  10.     Értelmezze a hermeneutikai szituáció fogalmát a fiatal Heideggernél!

BTSBN501F – Fenomenológia és hermeneutika II.

  1.     Jellemezze az önmagában való lét és az önmagáért való lét fogalmait Sartre fenomenológiájában!
  2.     Értelmezze a rosszhiszeműség problematikáját Sartre-nál!
  3.     Ismertesse a tekintet sartre-i fogalmát!
  4.     Jelemezze Lévinas Heidegger-kritikáját!
  5.     Értelmezze az arc problematikáját Lévinasnál!
  6.     Ismertesse a metafizika lévinasi fogalmát!
  7.     Értelmezze a hermeneutikai kör és az előítélet problematikáját Gadamernél!
  8.     Fejtse ki Gadamer tapasztalatfogalmát!
  9.     Mit nevez Gadamer módszerproblémának?
  10.     Jellemezze a hatástörténeti tudat fogalmát Gadamernél!