A szabad bölcsészet szak plágiumellenes szabályzata:

Az utóbbi egy-két évben egyre gyakrabban fordul elő, hogy a hallgatók az internetről letöltött szövegeket, vagy ilyen szövegekből összeállított kollázsokat nyújtanak be szemináriumi dolgozatként, magyarán plagizálnak. Ennek a gyakorlatnak véget fogunk vetni.

Mi a plágium?

Plágium bármilyen szövegrészlet átvétele annak jelzése nélkül, hogy azt más írta. Azt, hogy az adott szövegrészlet mástól származik, idézőjellel és hivatkozással kell jelezni.

Miért rossz?

• Az egyetemi képzésnek az a célja, hogy a hallgatók okosabban menjenek ki, mint ahogy bejönnek. Ez a cél csak úgy valósítható meg, ha a hallgatók elvégzik a feladataikat: átrágják magukat az olykor nehéz szövegeken, megpróbálják gondolataikat elrendezni, és világosan, nyelvileg helyes formában tálalni. Aki spórol a munkán, nem fog szert tenni azokra a képességekre, amelyekre az egyetemen kívüli világban szüksége lesz. Magyarán: magával tol ki.
• Aki nem tanul meg önállóan írni, annak már a diploma megszerzésével is nehézségei támadhatnak. Aki nem gyakorolja be az anyaggyűjtés, átgondolás, megírás technikáit a kis terjedelmű szemináriumi dolgozatokon, az nem fogja tud megírni a szakdolgozatát.

 

És ha mások szövegeiből állítom össze a dolgozatot, de jelzem a forrásokat?

Az nem plágium. De aki így tesz, az sem végez önálló munkát, s ez tükröződni fog az osztályzatban.

Meg lehet-e úszni?

Nem nagyon. Az oktatók elég jól tudják, hogy a hallgatók mire képesek, s így a tőlük elvárhatónál nagyobb tárgyismeretről és jobb fogalmazási készségről tanúskodó dolgozatok azonnal szemet szúrnak. És ugyanúgy, ahogy a plagizáló hallgató megtalálta az internetes forrásokat, az oktató is meg fogja találni. Erre egyébként rendelkezésre áll a SZTAKI által készített ingyenes hozzáférhető szoftver.

Milyen fajtái vannak a plágiumnak?

A plagizáló dolgozatokat négy csoportba soroljuk:

• (A) Tiszta koppintás: a dolgozat a bevezetés, az átkötések, esetleg a befejezés kivételével színtiszta átvétel.
• (B) Zömmel koppintás: a dolgozat körülbelül felét olyan bekezdések teszik ki, amelyeket a hallgató egy az egyben, illetve minimális módosításokkal átvesz.
• (C) Szemérmes koppintás: a dolgozat nagyobb részt önálló fogalmazás, de vannak benne összefüggő, többmondatos átvett részek.
• (D) Alkalmi koppintás: túlnyomórészt önálló fogalmazás, helyenként vannak benne átvett mondatok, de azok nem alkotnak összefüggő részeket.

 

Mik a szankciók?

• (A) elégtelen és fegyelmi eljárás
• (B) elégtelen
• (C) rossz érdemjegy, mérlegelhető, hogy kettes vagy hármas
• (D) az érdemjegy mérlegelhető, de nem lehet jeles